Az ősz színei

      Hangulatok ,érzések, fények,és árnyékok.

Most kicsit a csúnyább oldalát mutatja az Ősz,de Én mégis szeretem.

Tanyán nőttem fel, így láttam ezer arcát ennek a csodaszép évszaknak.A rét zöldellő tenger nyáron ,Ősszel inkább tar, és szürke. Amíg változik a táj az évszakok keringőjében, szép színekkel ,virágokkal mutatja meg a természet lenyűgöző hatalmát. Mint egy varázslatos színjáték ,olyan az egész. Hol dühöngő vihar tombol, vagy esik az eső, hol meg süt a nap. 

A tanyán minden évszak látványos. Nincsenek hatalmas épületek, autók is ritkán jártak a már kopottas köves úton. Messziről  lehetett hallani ahogy közeledik a postás autó. 

A Tavasz csodálatos zöld köpennyel érkezik,friss illatú fűvel ,rügyező fákkal. Ahogy a pacsirták dalolnak a kék égen ,olyan békés ,megnyugtató. Ilyenkor már kint játszhattunk ,a nagy fűben fogócskáztunk. 

Nyáron még jobb volt. Egészen késő estig voltunk a szabadban . A lemenő nap csodaszép fényeket festett az égre ,kései madarak siettek zsákmányuk után. 

Réti virágok nyitották szirmukat csalogatva a méheket,pillangókat. Mi is szívesen szedtünk néha anyunak. Kijártunk gombászni is. Csak azt szedtük fel amit ismertünk.

Az Ősz . A csodaszép színeivel ,gyümölcseivel, illatával.

Átváltozik a táj. Vöröses ,sárgás árnyalatú fűtengerben legelnek az őzek. Aprócska sünök indulnak családostól biztonságos helyre.

Örülök, hogy emlékszem ezekre a dolgokra. 

Nagyon inspiráló számomra az ősz. Sok versem nem csak ezt az évszakot magasztalja, de az érzéseimet is így tudom leginkább leírni. A hangulata az elmúlást idézi. A hervadó virágok ,lombjukat hullató fák. A gyász feldogozása számomra nagyon nehéz. Azzal próbáltam kifejezni,hogy az őszről írtam ,a viharos égről, a dühöngő orkánról. 

Egy idő után sokkal könnyebb lett. Bár ,sokat sírtam miközben megpróbáltam leírni azt amit érzek, mégis ,a könnyek mintha  lemosták volna a fájdalmat. Nem múlt el a gyász ,de átalakult . Elfogadássá ,emlékezéssé.

Tél.

Na igen. Mikor gyerek voltam még igazi volt. Nagy hóval, hideg, fagyos éjszakákkal. Minden fehér ,a köddel eggyé vált a táj. Nem látszott hol van az út. Itt-ott kilátszott a száraz fű. Jó volt mérőpontnak. Nagyjából megmutatta merre kell menni. Sokat nevettünk, mikor leült a köd a talajra,de az ég szépen látszott. Azt képzeltük,hogy a felhőkben járkálunk.

E négy évszak jelképezi az érzelmeimet is ,mikor írok ,de leginkább az őszt jelenítem meg a verseimben. Ezerféle árnyalatban,színben,érzelemben.